Horváth Árpád: Órák és órások
(Gondolat - 1982, összefoglaló)

 

1.)

 

A kezdet (Panta rhei):

 

Hérakleitosz filozófiájában ez a két szó lényegi jelentése azt takarja, hogy minden szó szerint folyik („minden folyik), vagyis minden folyamatosan változik a homok legkisebb szemétől az égen lévő csillagokig. Így, minden objektum (tárgy) csupán a képzelet koholmánya. Csak a változás önmaga valóság, állandó és örökös mozgás, ami egy önmagától megújuló folyó folyamatos áramához hasonlítható.

 

A naptárat a Föld mozgásainak megfigyeléséből vezették le. A tengely körüli forgás megadja a nappalok és éjszakák változását. A Nap körüli keringésnek köszönhetőek az évszakok. A Hold mozgásának meghatározása a hónap és a hét fogalmának kialakulásához vezetett.

Tavaszi és őszi napéjegyenlőség (a téli és nyári napforduló napjainak időpontja) megállapítására különböző építményeket építettek, ilyen például a Stonehenge (dél-Anglia, Salisbury).

 

Szoláris nap: napi nap, amit 24 órának veszünk. A mindennapi órák ezt mérik. Egy évben 365 közönséges napot számolunk.

Csillagnap (sziderikus nap): valamely állócsillag  két delelése között eltelt időtartam. Mértéke 23 óra 56 perc és 4 másodperc. Oka a Föld elliptikus Nap körüli pályája, napi igen kicsiny előresietéssel. A csillagvizsgáló órák pedig ezt mérik (csillagidőbe járnak). Egy évben 366 csillagnapot számolunk.

Pontos időmeghatározás szükségessége: rendszeres vasúti közlekedés.

Ókori Babilónia: 12-12 egyenlő részre osztott nappal és éjszaka.

Egyiptomiak: 24 órás napbeosztás.

 

A nap 24 órára, egy óra 60 percre, egy perc 60 másodpercre oszlik. A nap 24 órájának 86 400 másodperce van, vagyis 1/86400-as rész.

A másodperc hossza: az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. 

 

 

2.)

 

Napórák:

 

A prágai Clementinum és az egri Spekulában a vízszintes padlóba beépített márványszalag egy vésett vonal látható, ami a délvonalat jelképezi. Ezen kúszik keresztül a napfény korongja, jelezvén a helyi delet.

A Föld nyugatról kelet felé forog. Zónaidők bevezetése (nemzetközi határokon belül egyféle időszámítás van érvényben). Az USA-ban 1883. október 11-én megállapították a négy időzónát: keleti (Eastern), központi (Central), hegyvidéki (Mountain), Csendes-óceáni (Pacific). Magyarország a közép-kelet európai időzónába esik, ami a prágai helyi dél időpontja ad meg. A nyugaton lévő órák a keleten lévőkhöz képest hátrébb járnak.

 

Fontos, hogy az árnyékvető rúd a felállítás helye földrajzi szélességének megfelelő szögében álljon a vízszinteshez vagy a függőlegeshez képest (kerti vagy fali napóra).

Árnyékvető rúd: gnomon (gnomonika).

Obeliszk, zsebnapóra, napgyűrű.

Egyiptomi napóra: két, egymásra derékszögben álló rúd. A rövidebb a hosszabbikon jelölt.

 

 

3.)

 

Tűzórák:

 

Gyertya: éjféli imádság idejének (matutinum) mérése, hány „gyertyáni idő” telt el. Olykor a gyertya fénye egy vízszintes lécre esett (árnyék).

Kanóc: faggyúba vagy salétromsavba mártva (lassan égett), hány „csomónyi idő” telt el.

Olajlámpa: olaj fogyása jelzi az idő múlását.

Kínai sárkányhajó: vékony pálca égett benne, ami gyantából és faforgácsból készült (fonalak keresztben bronzgolyókkal terhelve, egyórai égési távolság, fémtálca).

Tűzillatóra: kanóc illó anyaggal átitatva, izzás és illat felszabadul

 

 

4.)

 

Vízórák:

 

Működését tekintve kétféle van aszerint, hogy egy edény megtelésének vagy kiürülésének idejét mérik.

Ktezibiosz alexandriai görög mechanikus i.e. 150 körül szivattyúk és egyebek mellett vízórát is készített (évszakok szerinti változó hosszúságú órák).

Szelek tornya (athéni Agora): Adronikosz Kirresztéz i.e. kb. 150-50 között építette (forrásvíz, óralap forgott, csapóvíz).

Verona, IX. század, toronyszerű épület, oszlopsora árnyékvető. Alul zenélő vízóra, amit olykor a napórához igazítottak. Burgundiába került a gótok által és nyoma veszett.

Su-Sung órája gátlóművel rendelkezett (puttonyokban víz, harangjáték, tetején asztrolábium).

I. Erzsébet korából származó óra (víztartály kötélen, súly, szifon, óralap forog).

Fezben iszlám korából származó óra (13 réz gong, kőgolyó, kinyíló ajtók mögött az elmúlt teljes óra olvasása).

Róma, Pincio-parki épület fala: „Hydrochronometro Ideato v Constructio nel 1867 dal Padro Domenicano Giambattista”. Víz puttonyokat tartó kart billent meg, billegő mozgása óralapra tevődik át.

Budapest, Rác gyógyfürdő 1871.

Genf, óramúzeum parkja: lefolyó víz, gátlómű, kerékrendszer, világidők.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.) Homokórák:

 

Régen hajókon használták, szolgálat és őrség idejének a beosztására és a „log” nevű eszközzel együtt sebességmérésre szolgált. Előfeltétele volt az átlátszó üveg feltalálása.

Talán Chatres-i Lipót találta fel 765 körül. Tagi al Din arab tudós 1585 ír arról, hogy általánosan ismert műszer.

Stuart Mária órája, ami a fél-és a negyedórákat is mutatta. Négy füstszínű óra díszes tokban. 1955-ben Londonban, egy órakiállításon  mutatták be.

Használata: prédikációk, beszédek bíróságokon.

Kerékműves homokórák Kínában.

Automatikus órák (billenő súlyos edény átfordulás).

 

 

6.) Kerekes órák:

 

A kerekek forogni kezdenek:

 

Közmegegyezés szerint hengerkerékről súly hatására lecsavarodó mechanizmus vagy kibontakozó rugó tartja mozgásban. Akadtak gáz-, légnyomással és hőmérsékletváltozás által működtetett órák is.

Súly-, vagy rugómotor által mozgatott kerékrendszer leszaladását lassítja és egyenletessé teszi a gátlómű (járat).

Ábrázolása a XIII. századból való, a pacardiai Villard (Willars) de Honnecourt cisztercita építőmester 1235 táján egy angyalóra vázlatát készítette el.

Vázlatkönyvben toronyóra, kötélgátlás jelenléte. Chatresi székesegyház, 1836.

Folióbillegő: valószínűleg XIV. század, Heinrich von Wiek (Henry de Wick) feltaláló, aki V. Károly fracia király megbízásából készített órákat 1362-70 között, a mai Palais de Justice helyén álló épület számára. Mérlegnek (balance) is nevezik. Ha vízszintes rúd helyett perdülő kereket használnak, akkor kerékgátlás a neve. Ezzel már csökkenhetett az órák mérete.

Salisbury 1386, legrégibb toronyóra szerkezete, folió gátlómű. Holland óraművesek munkája lehet, akiket III. Edward angol király hívott az országba 1386-ban.

A folió feltalálása lehetőséget adott a perc és másodperc mérésére, jelzésére. Volt kettős folió (éjszakai és nappali órák) és önműködően váltó foliószerkezet is.

Ütések száma – alaktárcsa kivágásokkal.

Planetriumok (óramű fólióval, „clock automata” (automatikus óramű).

 

Egy korszak kiteljesedik:

 

Al Birumi arab tudós – napóra, i. sz. 1000 körül

Milano, 1335: 24 órás beosztású óra a Visconti palota részére.

Genova és Firenze – 1354

Siena – 1360

Ferrara – 1362

London – 1368

Bologna – 1400

Firenze – 1480-84

Lorenzo della Volpaia itáliai órás kéziratai

Brüsszeli miniatúra, a bölcsesség órája – 1450

Heinrich Susó (1300-1366) – Horologe de Sapience (1333-1341 között írta)

 

Giovanni de’Dondi – Astrarium (Planetarium), XIV. század, ma Science, Smithsonian

                                   Dondi Tractatus astrarii

Jacopo de’Dondi – padovai Piazza dei Signoria téri toronyóra, 1344 (24 órás számlap)

                                   Ma helyette ingás gátlóműves óra van, 1688 óta

Giovanni de’Dondi – Astrarium, 1348-1364 között készült

- Milánó hercege kapta meg (pavai kastély) és itt látta meg Savonarola

- 1463-ban Regiomontanus (Johann Müller), aki tervezett egy  saját szerkezetet, de 1467-ben meghalt, amikor IV. Sisxtus pápa kérésére Rómába utazott

- Leonardo da Vinci lerajzolta az órát (ingás gátszerk., ébresztőóra), Madridi kódex I.

- V. Károly spanyol király (1528, Bologna – Lombardia királya) műkedvelő órás, kérésére Gianello Torriano (1550-1585) cremonai órásmester javítás helyett újat készít és emlékezetes az általa készített rudasmű (vízkerék által meghajtott) – Toledo, Tajo partja

- a madridi királyi palota óratermében ma sok óra látható

- Jost Bürgi aus Lichtenstein (1552-1632) – egy órája a drezdai műszergyűjteményben van, Kepler-rel barátságot köt, 1594-ben éggömb (Landesmuseum, Zürich), cross-beat gátszerkezet (kettős lengőkar vagy lengőkerék), kristályóra (Bécs), Kepler-rel együtt számológép szerkesztése (1603-1611) és logaritmikus számolások, de John Napier az első, 1614-ben

- Horologium mirabili Ludense – Svédország, Lund város katedrálisa, XIV. század, elromlott és 1823-ban újraalkották

- Orloj, Prága – 1402 óta működik, 1597-ben mozgó alakok beépítése

 

Feltalálják az órarugót:

 

- feltehetően burgundiai találmány (1450, festmény), XI. Lajos hordozható órája (1481)

- Augsburg, Nörnberg óraipara fejlődésnek indult

- legjobb acél és vanádium (rugalmasság)

- stop-work, máltai kereszt

- XVI-XVII. századi asztalióra (pendulette), de nincs köze az ingához (pendule)

 

Hordozható zsebórák:

 

- XVI. Század eleje, Német- és Franciaország

- 1548-ban kanáljáratos (Löffelgang) óra, benne kicsiny folió, koronakerék, csigafelhúzás, nem volt üveg, csak magas perem

- Jacob Zeich prágai mester, 1525, kanáljáratos óra

- Peter Henlein (Hele Péter) órásmester – Nürnberg-ben szobor, zsebóra feltalálója, hamisított órában Petrus Hele olvasható, 1509-ben lett mester, 1542-ben meghalt, a „P. H. Nor. 1509 feliratú óráját a londoni technikai múzeumból ellopták, könyv és film készült életéről

- fokozódó munkamegosztás, nyers csapágylemez (ebos)

- konkurencia, ipari kémkedés, iparoslegények vándorévei, mestervizsga

- Kálvin korában óragyártás felvirágzik (Genf, Svájc)

- XIV. Lajos 1685-ben visszavonta a Nanted-i edictumot (hugenotta órásfamíliák kivándorlása Angliába és Hollandiába)

- lámpa-, kalitka-, Cromwellian óra (Cromwell (1599-1681) idejében készült), orsójárat

folióval, táblaóra (vízszintes számlap, nincs üveg)

 

 

 

 

- Nicolas Vallin, 1598-ban lámpaóra, bütykös vezérlőhenger, zenél

- harangjáték XVI. Század – toronyórákban

- trükkös órák – golyó alakú óra (maga volt a súly), gördülő óra (gurulva húzza fel magát)

- Le Locle, Le Chaud-Fonds (Svájc), Guildhall, British Museum (London), Bécs, Furtwangen

- Iparművészeti Múzeum, Óramúzeum (Sopron)

- egy soproni vasutas és egy Wuppertal-i (Abeler óráscég múzeuma is itt van) magánygyűjtemény

 

Tanácsok óragyűjtőknek:

 

- folióbillegős a legértékesebb, de átalakították őket (orsójárat, majd horgonygátlás)

- inga óralap előtt – átalakított konstrukció

- 1656 előtt ingaóra nem létezett

- XVI. század – kerek, vasszerkezetes óra, üvegfedő nélkül, nagyon ritka,

Ha nemesi címer, főúr neve van rajta, akkor hamisítvány lehet

- XVIII. század – Franciaország-i szerkezetek, régi tokban új szerekezet, nagyon gyakoriak

- 1790 – táncoló, fuvolázó figurák, gombnyomásra tréfás bábjelenet

- XIX. század – duplexjáratú órák, kengyel alakú fül angol eredetre utal, értékes, ha a gátkerék tengelye a csap kivételével rubinból van

- XIX. század – kronométerjáratú zsebórák, nagyon kényesek

- XX. század második fele – cilinderjáratú (rubinból) óra, XIX. Század előtti időkből ritka

- ritka a Comma-járat, keményen kopogó hangja van

- XVIII. század végére kb. 200 féle járat (jó kézikönyv a Geissler-féle 1795-ben Lipcsében megjelent Uhrmacherkunst (Órásművészet)

- XVIII. század vége óta áttört fedelű, tapintható számjegyű óra nem készült, de hamisítják

- régi szerszámok anyagából órák – színképelemzés nem segít

- régi vasórákon pontozás az összeillesztés végett (ékek és csapszegek)

- 1850 óta kulcsos zsebórát nem készítenek

- réz alkatrészek hamisítása, mesterséges rézrozsda (zöld) bevonat

- értékes XIX. század előtti óráskönyvek, igen ritkák

- XIX. századi órás tankönyvek é kézikönyvek nagy számban (antikvárium)

- angol, francia és svájci óratörténeti könyvek

- mesterjegyek és mesterkatalógusok

- aukciók képes katalógusai

 

 

7.)

 

Fizikusok és óraművészek

 

Galilei:

 

- óra pontosságának növelése gátlóművel, szabályozó szerkezet az inga lett

- orvosok használták az ingát a pulzus számolásakor

- Galileo Galilei (1564-1642) olasz fizikus, matematikus és csillagász (szabadesés nem függ a súlytól, inga lengésideje csak a hossztól függ)

- távcső – Arisztotelész helyett Kopernikusznak adott igazat, bár utóbbi tanait 1616-ban az inkvizíció elítélte

- Galilei 1632-ben írt könyvét elkobozták, haláláig az inkvizíció foglya maradt

- betegen és félig vakon írta meg legfőbb művét (Leiden, 1683.), amelyben megfogalmazta gondolatait a szabadesés, gyorsuló mozgásokról általában, tehetetlenség elve, hajlítások, ingamozgás, sztatika, hidrosztatika témakörökben

- a firenzei nagyherceg megbízásából foglalkozott ballisztikával is, innen fordult figyelme a szabadesés és az ingalengés törvényei felé, pisai ferde torony – szabadesés kísérletek, ingalengések egyidejűsége (izokronizmus)

- Vincenzo Viviani (1622-1703) volt kedvenc tanítványa, ingaóra rajza a firenzei múzeumban

- az órát fia elkészíttette, ma múzeumok számára is készítenek, pontosan járnak

- Róma – Campani testvérek éjszakai órája, fólió- és kerékgátlás, Farnese bíboros rendelés egy csendesen ketyegő óra, folió elfordítása és az egyik súly leesése után ingaként funkcionált

- Kohanszki lengyel matematikus mágneses órája

- Leonardo da Vinci inga alkalmazásának lehetősége szabályozó- és meghajtóműként

 

Huygens:

 

- Christian Huygens (1629-1696) holland matematikus és csillagász

- ingaóra, távcsővek (Szaturnusz gyűrűje), Huygens-elv, ütközés elmélete, orsójárat (gátlómű) és hajszálrugós billegő (az óra így már hordozható)

- szűk kilengésű ingánál lehet szó izokronizmusról és az ingasúly parabolapályán mozoghat

- fonálinga (két fémlemez között lengett), 1656 kodolgozás és 1657 szabadalom

- Huygens-féle felhúzás – két súllyal rendelkező súlymotor

- első óra 1657, Salamon Coster hágai mester (leydeni múzeum)

- XIX. Század második feléig gyártották a Huygens-féle orsójáratú órákat (gyűjtőnek ma is)

- orsójáratú működő toronyóra – Mosonszentjános, Ráctemplom (Győr, XVIII. század)

- Pendulum cylindricum trichordon, 1938.

- Isaac Thuret párizsi órás 1672-ben hajóórát készített Huygens tervei alapján, kettős fonalra akasztott, súlyos ólomlencse

- kísérleti óra, fonal kúppaláston jár körbe, zajtalan járás, műszerórákban ma is használják

- könyve 1673-ban jelent meg – Horologium oscillatorium (XVI. Lajosnak ajánlotta), akinek udvarában tiszteletbeli könyvtáros volt

- Robert Hook (1635-1703), Newton kortársa, gravitáció, Hook-törvény (rugalmas testek alakváltozása), összetett mikroszkóp, nóniuszleolvasás, libella, mikrométer, más szerkezetű hajszálrugós billegő

- planetárium, Van Ceulen párizsi órásmester készítette a Huygens által szerkesztett órát (rugómotor és hajszálrugós billegő), bolygók körpályán (finommechanika), 1666-1681 között tervezte, fogaskerék-áttétel számításokat alkalmazott

 

Óraművészek:

 

- Nicolaus Fatio (1664-1753) – csapsurlódás csökkentésére a csapágylemezekbe fúrt lyukakba üveggyöngyöt, majd rubint helyezett és ebben tudott mozogni a csap (a tengely elvékonyítása)

- Huggenberg – tévesen, rubinnak vélt piros üveglemez (porvédelem)

- óra értéke – „hány köves”

- ma a köveket durranógázban olvasztott, fémoxiddal színezett anyagból készítik

- értékes kövek szállítása Svájcból Angliába (hadidugáru)

- Ahasvérus Fromanteel Hollandiába utazott és Salamon Coster műhelyében dolgozott, az 1658-1670 évek közötti munkákból Londonban kiállítás nyílt 1970-ben, 1658-ban hirdette a Mercurius Politicus című lapban ingaóráját (30 napig és egy évig járó órák), a legrégibb óra a „A. Fromanteel London Fecit 1658”, amelyre 1930-ban bukkantak, „Salamon Coster Haghe 1657” óra (Amszterdam)

- William Dereham: Atrificial Clockmacker of 1969 könyv (Fremanteel órák)

- Claude Pascal francia mester, aki utánozta a holland ütőórákat

- V. Henrik francia király Nantes-ban kiadott rendelete, 1598. (hugenották szabad vallásgyakorlata)

- Nantes-i edictum visszavonása – hugenották Angliába és Hollandiába menekültek

- David Lamy – órás, hugenotta óriáscsalád

- régi antik asztaliórák ingája óralap előtt – „Kuhschwantz” (tehénfarok) és „Zappler” (ficánkoló)

- Thomas Tompion (1639-1713) – cilinderjárat feltalálása (cilinder és cilinderjárat), cilinder a gátlómű (gátolja a cilinderkereket vagy gátkereket), toronyóra, 1952-ben találták meg, műhelyében az inasok 6-8 évig tanultak, matematika, csillagászat, tanítványa volt Georg Graham

- Graham (1675-1751) – mestere lányát vette feleségül, együtt készítették a greenwichi csillagvizsgáló számos műszerét és óráját, greenwichi csillagda kvadránsának másolata az egri csillagvizsgálóban, I. György megvásárolta tőle, hogy Bradley az aberrációt (égi jelenség) felfedezhesse, Savoyai Jenő herceg kérésére a salzburgi kolostor részére planetáriumot készített (napközpontú világkép), ankerjárat gátkerekeinek foga tükörsima, az anker kétágú hajóhorgonyra emlékeztet és kemény acélból, rubinból vagy achátból készült, kevesebb surlódás, gátkerék óramutató járásával egyezően forog és lendít az ingán, a horgony és az inga keményacél ékre, rubinprizmára támaszkodik vagy felfüggesztve jár, inga hosszúságával a kilengés nagyságát csökkenti és így a pontosságot növeli, nyugvó horgonyjárat, higanykompenzációs inga (a XIX. század végéig), rácsinga (grid iron)

- S. Riefler invarians (invar) ingája – vas és nikkel, pontos ingaóra (1904-ben a legjobb), napi járáshibája 0,008 másodperc volt

- James Frgusson 1778-ban megjelent Mechanical Exercises, általa tervezett és Geoffrey Bell által elkészített állóóra Londonban (égi jelenségek)

- Guildhall, London – vázórák, gázóra (híg sav és cink, hidrogén)

- visszavezető horgonyjárat

- balansz hőtágulása – bimetall szerkezet, vasnikkel ötvözet, kiegyensúlyozás

- Roskopf pecekjárata – pecek (vékony kis szeg)

- Nap-Föld távolság meghatározása (1761) – John Shelton adott el ébresztőórát a Royal Society-nek, Maskelyn Barbados-on (1763), Cook kapitány dél-tengeri expedíciója (1768)

- Hell Miksa és Sajnovics lappföldi megfigyelése (Vénusz)

- Cook 1772-es expedíciójára vitt magával ébresztőórát

- XVIII század Uhrmacherkunst című könyv 10 kötete, I. G. Geissler, sok újítás, gátlómű is

- XVIII. században lámpa-, nyereg-, asztali-, fali-, álló-, zsebórák, század elején tenyér nagyságú, vastag zsebórák, de megjelentek apró ékszerórák, finoman cizellált óratokok is, általánossá válik az üveg

- zománckészítés már a középkor óta ismert, de a XVIII. század közepétől már óraszámlapokon válik általánossá, a zománc fémoxidokkal színezett üveg, amit az óralapon állítanak elő (genfi órásmúzeum)

- London, Buckingham palota 1975, kiállítás III. György gyűjteményéből, ma a windsori kastély könyvtárában van

 

 

 

 

 

 

 

8.)

 

Nagy mesterek:

 

- Abraham Louis Breguet – a svájci Neuchatelben született 1747-ben, Párizsba költözvén Ferdinand Berthoud-hoz került, perpetual óra (automata óra tökéletesítése)

- Louis Perellet készített először rotoros órát, 1729-ben Párizsban született, ma svájci házának helyén órásmúzeum van (La Locle)

- Breguet –cilinder órák gyártása, duplexjárat sorozatgyártása, lökésgátló szerkezet (tourbilonjárat, 1975), karjelzős távíró, öröknaptár, nevének kódolt jellé alakítása és felvésése pl. a csapágylemez alsó felén, különleges felhúzókulcs, rubinból készült cilinder, gombnyomásra működő ütőszerkezet

- világhírű órisákönyv: C. Dietzscholf: Die Hemmungen, Krems 1905

- az önfelhúzó rendszert 1924-ben John Harwood lancashire-i órás karóraszerkezetben alkalmazta

- üvegből húzott hajszálrugó, de a Breguet-féle jobban bevált, még kronométerekben is, zengőrugó, szabályozókészülék (több óra egyszerre történő szabályozása)

- Breguet barátsága Arnold-dal Angliában, Braguet-fiók (javítóműhely) létesültek, Marie Antoinette királynő rendelt egy órát Fersen svéd katonatiszt számára (cilinderjárat, önfelhúzás, aranytok, aranyszámok- és mutatók, „Breguet in Paris No. 2. 10. 82”, bonyolult szerkezet), komplikált óra a M. A. királynőnek, Napóleonnak asztali- és zsebóra, I. Sándor orosz cár számára katonai lépésmérők (1819-es párizsi kiállítás), műhely Pont Neuf közelében, 1923-ban Párizsban emlékkiállítás Breguet emlékére

- Antide Janvier (1751-1835) – planetáriumóra elkészítése 15 évesen, rajta az Uranus mozgása, XV. Lajos király órásként alkalmazta, óráját Ferdinand Berthound: Historie de la mesure du temps (Az időmérés története) könyve említi, árapályóra, 1802-ben órásipari szakiskola alapítása és 30 évig annak vezetése

- Benjamin Vulliany (1780-1854) – csillagászati órája ma a British Múzeumban, útióra 1830-ban, 270 kötetes szakkönyvtár, órás nagycsalád, névrokona Justin Williamy (London, kronométerek)

- Fritz Curvoiser (1790-1854) – asztali- és zsebórák, orsójárat alkalmazása, felhúzólánc

- Franklin Benjamin - amerikai politikus, nyomdász és fizikus, állóóra (Franklin, egy mutató, nem terjedt el, 1757), barátja James Ferguson matematikus és csillagász

- Pétervárad (Peter Varadin) - a Duna Giblaltárja, várerőd (XVIII. század), nagy óramutató órákat (!), a kicsi pedig a perceket jelezte

- éjszakai órál, vetítőórák

- műkedvelő órás volt Stephenson (gőzlokomotív), Fulton (gőzhajó)

- Pierre Augustin Caron de Beaumarchais (1732-1790) – párizsi órás, XV. Lajos francia király barátnőjének, Pompadour asszonynak fogasléccel felhúzható óra, Figaro alakjának megalkotása (politikai mellett írói működés)

- Louis Audemars – 1838-ban kulcs nélküli óra, nagy óriáscsalád

- Thomas Jefferson (1743-1826) – USA harmadik elnöke, obeliszkóra (terv és óra)

- Frederic Reymond – kulcs nélküli felhúzás elsőbbsége, 1838-ban Viktória királynőnek óra, készítésében részt vett és Breguet műhelyében dolgozott a fiatal órássegéd

- felhúzókorona melletti gomb benyomásával működő állítószerkezet a múlté, a felhúzókorona kihúzásával történő állításnak sok feltalálója van

- Jacquet Droz (1721-1780) – híres órás és automata készítő, hagyatékai között feljegyzés „karon rögzíthető óráról”

- Napoleon felesége, Josephine 1809-ben férjétől karórát kapott

- karórák első világháborúban terjedtek el, előbb bőrtokba foglalt, majd fülekkel ellátott órák

- zenélőórák, konzervzene (fonográf, gramofon, magnetofon, hangosfilm) előtt kedveltek voltak, óramű által hajtott tüskés henger és szélkerék vagy centrifugális szerkezet (fékezés), a svájci Jaquet Droz is készített zenélő órákat

- Coultre fivérek – zenélő órák, Jager Coultre karórák híresek

- harangjátékos óra a középkor végétől létezik, Csury Ferenc (Szeged), győri neobarokk (XIII. század)  városháza órája,

 

A kronométerek készítői:

 

- északi és déli szélességi fokokat a Nap delelésmagasságának vagy a Sarkcsillag horizont feletti magasságának megmérésével elég jól meg tudták határozni, de a hosszúsági fokokat (keletre vagy nyugatra) csak nehezen és gyakran rosszul próbálták meghatározni

- Anson admirális, 1741 – 10 fokot tévedve Juan Fernandezre (ahol Robinson Crusoe és Selkirk matróz töltötte magányos éveit) értek, tévesen

- sok katasztrófa, vesztegelés miatt megoldást kellett keresni

- II. Károly angol király – Greenwich-i csillagvizsgáló, hajózás megsegítésére, Wren, a Szent-Pál katedrális alkotója építette, a csillagvizsgáló ma múzeum, kertjében acélszalag (0 meridián, délkör), átlépve a földgömb keleti és nyugati oldalára juthatunk

- John Flamsteed első királyi csilagász, Nautical Almanach 1767 óta megjelenik

- Regiomontanus terve – Nürnberg helyi idejére számított holdfogyatkozások időpontja, időkülönbség megfelel a hosszúsági foknak (24 óra egyenlőr 360 fokkal, egy óra 15 percnek felel meg), de elkészítéséhez csillagvizsgáló nem működött

- Tobias Meyer német csillagász – holdtávolságok módszere (kikötő helyi ideje és a Hold távolsága fokokban különböző napok különböző idejében egy-egy feltűnőbb állócsillagtól, és a holdtávolságot az adott helyi idővel összevetve megadja az időkülönbséget és a hosszúsági fokot)

- Galilei – Jupiter holdak, nautikus (hajózási) évkönyvek, háborúban repülök

- Gemma Frisius flamand csillagász, Principes Astronomiaie Cosmographie munkájában (Antwerpen, 1530) leírja, hogy a hajókon egy, folyamatosan járó órát kell tartani, de ez aligha volt lehetséges akkor, még Huygens 1657-ben gyártott kardanikus felfügesztésű hajóórája is csak nyugodt vizen járt pontosan

- Newton – szerinte pontos, tengeren is alkalmazható óra nem készíthető, ingaóra nem megfelelő, hajszálrugós óra az akkor technikai feltételem miatt nem jöhetett szóba

- Anna királynő, 1714-ben pályázatot írt ki, nagy jutalom, hosszúság meghatározás kérdése, 10 ezer font 1 fok, 15 ezer 40 szögperc, 20 ezer 1 szögperc, Board of Longitude bizottság (11 tag), 1818-ig működött, ez alatt 100 ezer fontos adtak ki

- John Harrison 21 évesen vállalkozott a feladatra, majd 70 évesen kapta meg a pályadíj teljes összegét, 1693-ban született, a ház ma is megvan, ácsnak készült, de más is foglalkoztatta, Timekeeper No. 1. (Harrison csillagidő ellenőrzése, 3 mp eltérés naponta, kettős súlyszerű balansz”grasshopper” gátlás, nem volt kenésigényes, Humber folyón próba, 1736-ban Liszabon a Centurion hajóval, onnan óra az Oxford nevű hajóra került, majd vissza Londonba, kitűnően működött)

- Timekeeper No 2. (balanszrudak), Timekeeper No3. (balanszkerekek)

- Timekeeper No 4. – zsebóra alak, tenyérben elfér, 67 évesen készült el vele, próba egy jamaicai úton (fia vitte el) 1761-ben, pontos járás, öt másodperc tévedés az út végén, Larcum Kendall elkészítette londoni órás elkészítette a szerényebb kivitelű másolatot, amit James Cook kapitány elvitt magával Föld körüli útjára

- Harrison 1776-ban, 83 évesen halt meg, órák páncélszekrényben, majd óvóhelyen a háború alatt, Rupert. T. Gould restaurálta őket, ma a greenwichi múzeumban őrzik őket

- Ferdinand Berthoud (1727-1807), Svájcban született, de Párizsban dolgozott, híres könyve Traité des horloges marines (1773), francia bizottság (Connaissance des Temps), órái súlymotoros nehéz szerkezetek voltak, míg Harrison óráiban egy nagyobb rugómotor húzta fel a kisebbet, spanyolok próbálkozása kevés sikerrel járt

- Pierre Le Roy (1717-1785) francia és Thomas Earnshaw (1749-1814) -  koronméterjárat gátszerkezet iparnak és a gyakorlatnak, billegőkerék szabad mozgása

- Thomas Mudge (1715-1794) – angol órás, drágakő csapágyak, rubinütközők

- koronméter rugóját javítás előtt le kell engedni (balansz összeverheti magát)

- John Arnold (1744-1799) – egri csillagvizsgáló órája, koronométerek cilindrikus hajszálrugója, pecsétgyűrűt adott 1764-ben III. György angol királynak (gyűrű helyén negyedütős apró, cilinderjáratú óra), tengerészórák 1840-ben skóciai üzemében, Breguet-féle hajszálrugó felgörbítés, 1744-ben pályázat (Arnold, Earnshaw, Mudge, 10 ezer font)

- napóleoni háborúk alatt számos kronométer a franciákhoz került, kivitelét a világban tiltották (embargó és hadidugárú)

- dél tájban a navigációs tiszt a fedéleten szextánssal megfigyelte az emelkedő napot, segédje zsebkronométert figyelt (ami együtt járt a térképszobában lévő kronométerrel), pontosan 12 órakkor a segéd leolvassa a kronométerről a greenwichi (vagy bármely más helyi) időt, a helyi dél időpontja és a greenwichi idő közötti különbségből a hosszúságkülönbség kiszámítható

- hajókon a hivatalos előírás szerint 3 kronométer, kronométerek horgonyjárattal (Ulysse Nardin), koronméter pontosságú karórák (Rolex, Wacheron, Jager Coultre, International Watch – IWC, bizonylat a pontosságról), háború alatt távolsági repülök navigálásban használták, angliai Mercer cég gyártotta őket

 

 

9.)

 

Különleges órák:

 

- Moszkva, Kreml – Szpasszkája-torony, 1851-1852-ben szerelték fel, súlymotoros, negyed- és egész órák ütése (toronytető alatt), kilenc harang (320 kg per darab) a negyedórákat, egy 2160 kg súlyú pedig az egészeket üti, harangok régebbiek, napi kétszeri felhúzás, számlapok 612 cm átmérőjűek, számok 72 cm magasak, forradalom alatt megsérült, de N. Berensz  helyreállította, Internacionale dallama (M. Cseremnith)

- Big Ben – lodoni Westminster-torony, Kreml órájával egyidős, épület 1834-ben leégett, B. L. Vulliamy felkérése, de nem vállalkozik, 1852-ben E. B. Denison (Lord Grimthorpe) tervezi meg, gravitációs gátlómű, inga 4 méter hosszú (hónyomás, szél, rászálló madarak, egész órákat jelző harang  16 tonna és 16 ló vontatta (próbálgatás során megrepedt), az újonnan öntött harang 13,5 tonna (hajszálrepedés, de az öntöde jótállt), mutatók először öntöttvasból (nehéz), majd ágyúfémből (bronz), óraszerkezet modellje is elkészült  (kenti toronyban), Big Ben szerkezete 6 méter hosszú, 2 méter széles, öntöttvas keretek érintkező felületen csiszoltak, pontosan jár

- győri székesegyház toronyórája, 1945 márciusáig járt, órákat kétszer és kétféle hangon ütötte el, elpusztult

- svájci órás 1766-ban mutatta be az első stopperórát (rattrapant), kemény rugó, rövid kilengésű balansz, ballisztikai mérések

- XIX. Század első fele, rohamosan fejlődő vasúti forgalom pontos időtartást követel, Svájcban Roskopf megalkotta a „montre proletaire”-t, az olcsó, kielégítő pontosságú vasutas órát, pecepkjárat

- komplikált órák – naptári és csillagászati adatok, M. Leroy fracia órásmester óráiban 25-féle „komplikáció” van

- őrellenörző óra – ipartelepek és gyárak területén az őr körbejárását ellenőrizték vele

- hadirepülők – stopperóra, célra repülés ideje

- autóorák – önfelhúzós

- antik órák – petite sonnerie (kis ütőszerkezet) üti a negyedórákat és egészkor csak az egészet, grande sonnerie (nagy ütőszerkezet) negyedóránként üt, majd az egész órát és a negyedet, felet és a háromnegyedet, csillagkerék, fogasív vagy alaktárcsa szabályozza az ütések számát

- négyszáz napos órák, ingája vízszintes síkban elforduló tárcsa, szállításkor „arretálni” vagyis rögzíteni kell, a tárcsát felfüggesztő rugó finom, lapos szalag, óra talpában felfüggesztőszálak

- hasonló gátszerkezet van az örökórákban is (hőmérséklet-, vagy légnyomás ingadozás

- Atmos órák – rugalmas falú fémdoboz egy emelőn keresztül felhúzza az órát (az Aneroid barométerekhez hasonlóan), falba erősített elhelyezés ajánlott

- hőmérséklet-ingadozást kihasználó óramű – H-alakú üvegcső egyik szárában etil-klorid van, ami könnyen párolog és gőzei átáramlanak a H másik szárába (ezt termoszburkolat védi), ebben lecsapódnak és így a folyadél lehúzza a H alakú üveg szárát, az üvegrendszer elbillen, majd alásüllyed (üvegedény billeg és mozgásával felhúzza az órarugót), akár 1800 évig eljár

- rejtélyes órák – számlap alatt órarugó (egy év), két kerek üveglap között fogaskerékpár és az egyik recés üveglap forog (bécsi óramúzeum), genfi óramúzeum örökmozgója (acél golyók kerékre hullanak, páternoszter

- spirális lejtőn leguruló golyókkal hajtott óramű

- William Congréve (1772-1828) – angol technikus, rakéta a napóleoni háborúkban, billenőóra (század elején Győrött, a Mayr órásüzlet)

- Mays Gyula – világóra, ilyen óra készült még, az egyik Torinóban lett bemutatva és azóta egy múzeumban van, a másikat Ackermann István győri műhelyében található (sakkórák)

- Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában önéletrajzi kötet – antik órák világa

- Ray Saunders kanadai mester – Vancouver külvárosában lévő utcai óra, amelyet gőz hajt, a gőzgép rész Angliában készült, gőzsíppal jelzi az órákat, Ulsterben (Anglia) múzeumában van egy ilyen óra

- laterna magica óra – éjszaka a plafonra vagy a falra vetíti az óraszámlapot, fonográfóra (bemondja az időt)

- Jerome Chauncey amerikai vállalkozó 1830-ban elhatározta, hogy antik órákat fog gyártani, asztalos volt, majd óraszámlap készítő, tiszta sárgarézből készült 24 órás szerkezet, három nagy küldemény Angliába (azokat elrejtették, majd végül kiadták)

- sárgarézből „lantern” (lámpa) órák

- spanyolországi ajándékboltokban tiszta vasból készült, folióbillegős faliórák vásárolhatók

 

 

10.)

 

Órásvidékek, óragyárak:

 

- Svájc – óraipar kezdete a XVI. Században, puritán felfogás miatt az ékszerek viselését és gyártását megszüntette, így az iparosok órakészítésre tértek át, házak emeletén műhelyek, inasévek (4-6 év), tapasztalatszerző vándorévek után mestervizsga, zárt létszámú céhben üresedés esetén üzletet nyithatott, háziiparszerűen elkészített óralapok, fogaskerekek, óratokok, rugók, súlyok és alkatrészek, órásműhelyekben szerelés és „jusztírozás” (finom beállítás), nyersszerkezeti gyárak csapágylemezeket készítettek („ébauche”), amelynek méretét léniában adták meg (1 lénia = 2,25 mm), teljes óraműveket készítő gyárak (Certina, Eterna IWC (International Watch Company), Jager le Coultre, Vacheron, Longines, Patek, Tellus, Tissot)

- Szovjet óraipar – Ivan Petrovics Kulibin a XVIII. században híres „planétaórát” készített, amely tojás nagyságú volt, cári Oroszországban sok órát gyártottak, második világháború után nagy lendületet kapott az óraipar, Pobeda, Ural, Moszkva (pormentes tok), Sport (billegő tengelye rugós csapágyban), Start, Néva, Kirovszkaja (pormentes és számlapja színes), Zárja (női karóra), Normja (lapos zsebóra), Kirovszki (vastag férfi zsebóra), Mir (ébresztőóra), Zvezda (női sportkaróra), sakkóra, kakukkos óra, teljes szerkezeteket készítenek, Moszkva I. és II., Kujbisev-i és Kirovszk-i üzemek, vibrográf kifejlesztése

 

- Német órák – a zsebóra német találmány, Nürnberg XVI. Század, NSZK és Schwarzwald-ban a XVII. században kezdték el (fa, drót és bádog), 1720-ban a fekete erdei óragyártás fellendült, háziiparszerű készítés, nagyobb manufaktúrák (szerelés és beállítás), órák egy mutatóval, August Kienzle (láncgyártó automata), Junghans család (1852, Schramberg) vezette be a gyáripari tömegtermelést, Pforzheim (gyártó központ), Furtwagen-ben óramúzeum, Glashüttében  (Szászország) egy drezdai órás (Ferdinand Adolf Lange) készített órákat (nagyon pontosak voltak!), NSZK (ébos), NDK teljes óra legyártása, Ruhla gyártmányok

 

- Amerika – XIX. Század második felében tömeggyártás, zsebórákban teljes csapágylemez, Hamilton óragyár, zsebóráik fedele csavarra járnak, „dubléórák” (20 mikron, 24 karátos aranyréteg)

 

- Magyar órák – Dobó István az egri várban toronyórát szereltetett fel, a kassai Órajártó Tóbiás („ragadványnév”), Hans Schmidt (Kassa, 1643), Zoller Ferenc (Sopron, 1773), óragyár Szentgotthárdon (vasutas zsebórák), Danuvia (Junghans, utána ébresztőórák), Magyar Optikai Művek (MOM, Dunaújáros-i egység), Csury-cég, Óragyár, Ganz Árammérőgyár (bojler kapcsolóórája „rugóhuzamú”)

 

 

Az összefoglalót készítette:

Müller Tamás

 

Oldal: Órák és órások
Jámbor Péter órás - © 2008 - 2024 - szegedioras.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat